Londonban tanult divattervezést. A tanulmányait befejezve egy fitying nélkül kezdte felépíteni a vállalkozását. Ruháról ruhára, megbízásról megbízásra haladt. Közben, hogy fenntartsa magát, szabászaton, vendéglátásban és táncosként dolgozott. A fennmaradó idejét a saját megrendelőinek készült ruhák varrására fordította. Nehéz út áll mögötte. De ma már kollekciókkal és telis-tele lelkesedéssel, ötletetekkel indítja az esküvő szezonokat. Egy olyan csapatot vezet, ami fejlődni és bővülni szeretne.
A kezdetektől fogva ruhatervezéssel szerettél volna foglalkozni?
Anyukámnak tánciskolája volt. Viszonylag egyértelmű, még a mostani fejemmel is, hogy az óvodai időn kívül sokat voltam ott. Szerettem a hangulatát, és hamar táncolni is kezdtem. Sok mindent kipróbáltam. RSG-vel kezdtem, balett, társastánc. Végül a hip-hop szívott magába 10 évre. Hálás vagyok a sportnak, mert sok mindenre megtanított. Rengeteg különleges helyre juthattam el. A tánc valódi szerelem munka volt. Ugyanakkor tudatosan készültem a váltásra. Tudtam, hogy egyszer találni szeretnék egy olyan szakmát, ami hasonló szerelem lesz. A tánc a mai napig az életem része maradt, de nem olyan aktívan már. Új irányt kerestem.
És mi lett ez az új irány?
A gimnázium vége felé sokat foglalkoztam azzal, hogy milyen munkakörben érezném jól magam. Úgy döntöttem, nyitva tartom a szemem. Figyeltem, hogy a körülöttem lévő emberek milyen munkát végeznek. Kerestem azt, amiben megtalálom önmagam. Öltözködni mindig szerettem, és nem is mindig kaptam magamra olyan ruhát, ami igazán tetszett, vagy magasságom miatt jól illeszkedett volna. A tánc miatt a divat bizonyos részébe mélyen beleláttam, és a styling szobában mindig nagyon jó hangulat volt. Ezek hatására indult el bennem a gondolat: a divat világában szeretnék dolgozni.
Addig addig kutakodtam, míg megtaláltam azt a tervezőt, akinek tetszett a munkája. Szerettem volna megismerni, tanulni tőle. Ráadásul kiderült hogy pont asszisztenst is keresett. Baranyi Ádám adta meg nekem a kezdeti lökést a szakmán belül. Nagyon sokat tanultam tőle. Lehetőséget teremtett számomra, hogy felismerjem: divattervező szeretnék lenni. Úgy éreztem, megtaláltam azt a szakmát, amit nem fogok munkának tekinteni. Minden percét szeretni és élvezni fogom. A mai napig úgy gondolom, hogy az egyik legjobb döntés volt Londonban tanulni a divattervezést. Ádám is erre ösztönzött.
Az iskola elvégzése után egyből kollekciót terveztél? Hogyan kell ezt elképzelni?
Az iskola elvégzése után hazajöttem, de tőkém nem volt, ahhoz, hogy egy 20-30 darabos kollekciót összeállítsak és még úgy éreztem tanulni, fejlődni is szeretnék. Végig kellett járnom a létrát, aminek örülök. Szerettem volna minden részét ismerni egy ruhakészítési folyamatnak. London után itthon tanultam szalon munkán egy csodás szakembertől. Belkó Anikónál megtanultam szabni, varrni és megmutatta a szakma egyéb csínját-bínját. Minden nap korán reggel keltem. Héttől délután háromig egy szabászatban dolgoztam pár napot. Délután vendéglátóztam, vagy táncpróbáim voltak. Szabad időmben pedig Anikónál, Ádámnál voltam tanulni és fejlődni. A barátaimnak csak nevettek, ha a Balatonon még a strandra is kivittem a varrnivalóimat.
Mikor jött el az a pillanat, amikor már megrendelésre dolgoztál?
Táncos világból jövök, ahol sokszor van igény egyedi ruhadarabokra. Ezek voltak az első megrendeléseim. Az első menyasszonyi ruha felkérésem kb egy évre a RAMI márka megjelenése után jött. Felemelő érzés volt elkészíteni a menyasszony ruháját. Ráadásul vendégként is részt vettem azon az esküvőn. Személyesen is meg tudtam élni a menyasszony sikerét, tündöklését. A közösségi média felrobbant, amikor megosztottam a ruhát és abból az 1 ruhából a következő évre lett 5 menyasszonyi ruha felkérés. Így haladtunk tovább évről évre. A menyasszonyaink ajánlottak tovább minket. Az elmúlt években már 4 kollekciót mutattunk be, ami fantasztikus érzés.
Többes számban beszélsz a RAMIról. Tudsz mesélni róla, hogy miért?
A RAMI már nem csak rólam szól. Eljött az a pont 2021-ben, hogy én sem tudtam mellékállásban csinálni a vállalkozást. Annyi megrendelésünk volt. Ma már 12-en dolgozunk azon, hogy a márka itt tart. Varrónők, marketing szakemberek, üzleti tanácsadók, befektetők, illetve van már olyan munkatársunk is, akivel elkezdtük feltérképezni a nemzetközi piacot is. Szeretnénk Magyarország mellett külföldi menyasszonyoknak is boldoggá tenni a nagy napjukat egy csodaruhával.
Hogyan definiáliod a RAMI márkát? Miben vagytok egyediek?
Mi az haute couture sztenderdeknek megfelelően dolgozunk. Minden csipke vagy díszítés, ami felkerül a ruhára azt kézzel varrjuk. Az alap ruhát természetesen mi is géppel készítjük el, de a végeredmény az sok-sok kézi varrással töltött munkaóra eredménye. Így tudunk a menyasszonyaink alakjához és személyiségéhez teljesen egyedit alkotni. A minőség terén nem kötünk kompromisszumot. Sajnos a varró szakma kihalófélben van itthon. Előbb-utóbb az oktatás újra fontos lesz ezen a területen szerintem.
Ma érkezik hozzád egy lány, akinek megkérték a kezét. Megkér rá, hogy készítsd el álmai ruháját. Hogy történik ez?
Minden egy beszélgetéssel kezdődik egy kis pezsgő kíséretében. Fontos része a tervezési folyamatnak, hogy megismerjük a menyasszonyt, és belelássunk a fejébe. Értenünk kell, hogy mit szeretne. Ezen a találkozón megnézzük az inspirációs képeket mind ruháról, mind pedig az esküvő részleteiről. (dekor, torta, helyszín stb) Fontos, hogy összhangban legyen minden a nagy napon. Ezután felpróbálunk pár kollekciós ruhát, hogy a menyasszony lássa, érezze magán, hogy mi az amiben önfeledten, jól érzi magát. Ezt a mosolya, testbeszéde árulja el leginkább. Ezek a lépések nagyon fontosak. Megmutatjuk neki, azokat a szakmai trükköket amivel kihangsúlyozhatjuk, amit szeretnénk és akár eltakarhatjuk, amit nem szeretnénk mutatni. A legfontosabb célunk, hogy a menyasszonyaink gyönyörűnek, magabiztosnak érezzék magukat a ruhában. Ráadásul olyan kényelmesnek kell lennie, hogy le se akarják venni.
A ruha készítését nem lehet elég korán elkezdeni. De általában 6-8 hónappal az esküvő előtt szoktunk találkozni a lányokkal először. A tervezéstől az átadásig ez a legideálisabb időintervallum.
Sok külföldön, vidéken élő menyasszonyunk van. Velük kicsit más a folyamat természetesen. Volt már ugyan, hogy 2 hónap alatt kellett elkészítenünk a ruhát, de nem ez a mindennapi rutinunk.
A ruhakészítés során a menyasszonyokkal igazi barátnős kapcsolat alakul ki, hiszen több hónapon keresztül jönnek hozzánk, mesélnek a szervezésről esetleges nehézségekről. Nem csak a ruha készítésben vagyunk mellettük, hanem az egész esküvőben.
Mi foglalkoztat nap, mint nap?
Az, hogy minél több boldog menyasszonyunk, vásárlónk legyen, és elérjük a célkitűzéseinket. Egy kezdő vállalkozásnak sok nehézsége van. Pláne a mostani gazdasági helyzetben. A gyors, hatékony fejlődés érdekében láttuk be, hogy tőkére van szükségünk. Elkezdtünk komolyan foglalkozni befektető kereséssel. Nem sokkal később, jelentkeztünk a Cápák Között c. műsorba.
Ez biztos, hogy egy nagy lépés volt az életetekben!
Igen. Amikor egy befektetőnél pitch-elsz (A pitch tulajdonképpen egy frappáns üzleti, szakmai bemutatkozás. Ahol a vállalkozás bemutatása nagyon gyorsan megtörténik, tökebevonás érdekében. A "pitchelő" 2-3 percben próbálja vonzóvá tenni a saját vállalkozását a potenciális befektető számára. - a szerk.), az tulajdonképpen egy nyugodt légkörben történik, esetleg egy kávé felett. Természetesen az ember izgatott, mert hát mégis meg kell győzni a beszélgető partneremet, hogy a befektetése jó helyre kerül. A Cápák Között c. műsorban ehhez még hozzájön, hogy mindezt a kamerák előtt teszi az ember. Ehhez abszolút ki kellett lépnünk a komfortzónánkból. Egy TV műsorban kellett bemutassuk nem csak a vállalkozást, hanem magunkat is.
Nagyon büszke vagyok rá, hogy bekerültünk. Arra meg még inkább, hogy két Cápa látott bennünk fantáziát. Azt mondtuk a műsor előtt Bedivel, (Rami párja a magánéletben és a vállalkozásban is - a szerk.) hogy már az nagy dolog, hogy ilyen szakemberekek véleményét hallhatjuk a vállalkozásunkkal kapcsolatban. Megállapodtunk, hogy semmi veszteni valónk sincs. Ráadásul a műsor előtt 3 héttel volt egy műtétem is. Az orvosommal folyamatos egyeztetés volt, hogy fizikálisan ki fogom-e bírni az adással járó körülményeket. De sikerült, és boldoggá tesz minket a lehetőség, hogy együtt dolgozhatunk Balogh Leventével és Lakatos Istvánnal.
Comments